A téma a fogalom a tudomány

1. téma fogalma tudomány. A sajátossága tudományos ismereteket. A tudomány szerepe a társadalomban.

A tudomány mint társadalmi jelenség, a fő funkciója.

A mai tudomány rendkívül összetett jelenség:

2.Nauka, általában az az eszköz, amellyel az emberiség elméletileg indokolja a fejlesztés a gyakorlatban. Megkülönböztetni: alapkutatás - ezek elsődleges célja, hogy az elméleti alapjait a jövő gyakorlati ajánlások; alkalmazás - alkotják a program közös tevékenységei többé-kevésbé széles tanulmányi; fejlesztés - célja, hogy hozzanak létre egyedi technológiai algoritmusok, a megoldás a konkrét technikai problémák (ahogy tud semmit).

4.Nauka szolgál ága szellemi termelés, az eredmény, amely objektíve igaz tudás a világ, az ember, a társadalom, bemutatott tudományos tudásformákat (hipotézisek, problémák, elméletek).

5.Nauka viselkedik, mint egy közvetlen termelő erő a társadalom, ami azt jelenti, nagy hatással a tudomány fejlődése az anyagi termelés nélkül a magas technológiát nem lehet egy modern termelés.

O pont, a tudomány - ez egy különleges, racionális lehet tudni a világ empirikus vizsgálatok és matematikai bizonyítást.

Az alapvető jellemzői a tudományos ismeretek különválasztják Eng. szociológus Merston:

- közösség - a tudományos ismeretek kell szabadon vált a közös tulajdon;

- önzetlenség - az első inger a tudós - az igazság keresése, mentes a személyes előnyöket. Elismerés és jutalmazás kell tekinteni a lehetséges következményeit a tudományos haladás;

- szervezett szkepticizmus - minden tudós feladata annak értékelése, tisztaságát mi történik a kollégái, és mit csinált, az, hogy ez az értékelés nyilvánosságra hozták.

Közösség a tudósok az érdekli, hogy a bizalmi légkör, mert e nélkül lehetetlen lenne a további fejlesztése a tudományos ismeretek, a tudomány haladását.

Különleges funkciók közé tartozik a tudomány (V.Stepin):

- érvényessége - ez a tudás lehet használni minden ember, a nyelv egyértelmű;

- érvényességének és megbízhatóságának - az egyetlen tudományos megállapításokat megerősítik a gyakorlatban, az ismert tudományos módszerek;

- racionalitás - a tudomány jelentkeznek alapuló tudás racionális eljárások és a logika törvényei;

- fragmentáció - megvizsgálja, egyedi darab az élet, hanem a világ egészére;

- hiányos - a tudás folyamatosan nő, de ugyanakkor és megváltoztatni a világot;

- kritikusság - a tudomány mindig készen áll a kérdés az elméleteit, módosítja azokat.

1.Estestvoznanie - ismerete a természet.

Természettudomány Magába foglalja az ügy, annak szerkezetét, a mozgás és az anyagok közti kölcsönhatás kémiai elemek és vegyületek, az élővilág, a Föld és a Kozmosz. Megkülönböztetni a fizikai, kémiai, biológiai, geológiai, kozmológiai tudás.

2.Obschestvoznanie - ez alá jelenségek és az állami rendszerek, struktúrák, feltételek, folyamatok.

3.Chelovekoznanie - tudományos ismeretek az ember és a gondolkodás.

A fő funkciók a tudomány:

- leíró - azokat a lényeges tulajdonságokat és kapcsolatokat a valóság;

- rendszerezése - hozzárendelése az osztályok leírt és szakaszok;

- magyarázó - a szisztematikus vizsgálata adott tárgy természetét vizsgált, annak okait és fejlődését;

- termelés és praktikus - a képesség, hogy alkalmazzák a tudományos ismeretek a termelés, a rendelet a társadalmi életben,

- prediktív - a jóslat az új felfedezéseknek keretében meglévő elméletek, ajánlások a jövőben;

- világnézet - bevezetése a megszerzett tudás a meglévő kép a világ, racionalizálása az ember kapcsolatát a valósággal.

A tudományos ismeretek, a specificitása.

A tudományos ismeretek - egy erősen specializált munkát szerezni objektíve igaz tudás a természet, a társadalom, az ember.

A szerkezet a tudományos ismeretek:

Tárgy tudás - kognitív tevékenység - az objektum a tudás

Tárgya megismerés - fragmentumának kitéve a vizsgálat.

Object tudás - ami célozza keresi azt az elképzelést, kutató, a kommunikáció, a kutatás a objektum tulajdonságait.

A téma a megismerés - egy személy tudja.

A sajátossága tudományos ismereteket. eltér a tudás terén szerzett mindennapi, vallási, stb.:

- rendszerezése tudományos ismeretek;

- konkrét módszereket támasztotta érvényességét tudományos ismeretek (kísérleti ellenőrzése a megszerzett tudás, logikai következetesség kikelését némi tudást a többi);

- összpontosítani objektív igazság, mint a legmagasabb értéket;

- megvalósítása módszer, amellyel az objektumot vizsgált;

- a konkrét módszereket a kutatás;

- speciális tudomány nyelve;

- speciális készítmény ismerője.

Főbb jellemzői természettudományos ismeretek:

- alapján természettudományos tudás oksági összefüggések;

- igazság tudományos ismeretek megerősítik kísérlet tapasztalatait;

- Bármely tudományos ismeretek relatív, ez igaz bizonyos körülmények között egy adott területen a tanulmány.

Ezek a rendelkezések megfelelnek a három szakaszban a természettudományos ismeretek:

1. Az első szakaszban a természettudományos ismeretek meghatározott okozati elvével összhangban az okság. Az első meghatározás okság tartalmazza a mondás Démokritosz (460-371 BC). „Egyik dolog nem történik ok nélkül, de van minden alapja és szükségszerűség.”

A modern értelemben vett elve okság közötti kötés egyes államok a típusú és formájú anyag során a mozgás és a fejlesztés. Bekövetkezte tárgyak, valamint módosíthatja azok tulajdonságait ideje megvan a alapot az előző halmazállapot során a mozgás és a fejlesztés. Bázisváltozásokat nevezzük okait és következményeit által okozott változások a bázisok.

3.Opredelenie betartása határok néha időközönként megfelelőségét a tudás. Így a klasszikus mechanika a következők: saját törvényei írják le a mozgás a makroszkopikus testek, a sebesség, amely kisebb, mint a fény sebessége vákuumban. A kvantummechanika írja le a jelenségeket a mikrokozmosz a relativisztikus - a világ a nagy sebesség és a gravitációs tömeg.

Bármilyen természettudományok (a fogalmak, gondolatok, fogalmak, modellek, elméletek, kísérletek) a korlátozás és a relatív, azaz a jogszabály bizonyos időközönként, meghatározott körülmények között. Abszolút pontos mérés nem történik meg, a kihívást létrehozó pontosságát intervallumban. A tudomány fejlődése - ez egy következetes megközelítése az abszolút igazság, a természettudományok.

A levelezés elv (Bohr, 1923):

Elmélet, amelynek érvényességét hoztak létre egy meghatározott csoportja jelenségek, az építőipar, az új elmélet nem dobni, de megőrzik értéküket ugyanazon tartományban jelenségek, mint a végső kifejezése a törvények az új elméletet.

Tudomány törvény - megnyilvánulása a cél, elengedhetetlen, szükséges, hogy megismételjük a kapcsolatokat.

Dinamikus jog - a jog, hogy ellenőrizzék a viselkedését az egyes tárgyak, és lehetővé teszi, hogy hozzanak létre egyértelmű kapcsolat az államok (a klasszikus mechanika, kozmológia, stb.) Dinamikus törvény írja a lehetőséget, hogy szükségszerűen kell megvalósítani.

Statisztikai jog - a jog, hogy ellenőrizzék a viselkedését nagy aggregátumok és ezzel összefüggésben az egyes objektum lehetővé teszi, hogy csak valószínűségi, nem egyértelmű következtetéseket levonni a viselkedését. (Quantum Mechanics, Genet és mtsai.). A valószínűségi és statisztikai törvényeket, szemben a dinamikus, a szükséges explicit jár megbonthatatlan kapcsolat a baleset.