Isten hallja imáinkat akkor is, ha nem vagyunk olyan biztos

Miután kiértünk az Adventista Egyház, nem tudtuk, hogy hova menjen, és úgy döntött, hogy vezesse az otthoni templomban. Több család adventisták akar jönni hozzánk a Biblia tanulmányozására. Néha hozzák a barátaikat. Volt egy ember, akinek a nevét nem tudtam megjegyezni. Úgy jött a feleségével és két gyermekével. A forgatagban felkészülés órák, szállás, főzés egy közös ebéd, valahányszor a nevemet kiáltotta, nem tudtam játszani fél óra. Nem kell a memória nevek, de volt egy általános - a munkaerő-at-lövedék rakodó ügyben.

Egy este, a szokásos módon, imádkozott a jóléti minden népünk. Elég egy közönséges imát. Nem jelenléte a Szentlélek éreztem. Kértem Istent, hogy segítsen minden család a saját problémáit. A személy neve vagyok, persze, hogy nem emlékszik. Így imádkoztam, valahogy így: „Uram, segíts, ez az ember, akinek a nevét nem emlékszem, de tudod, kire gondolok, kérem áldja és segítse a családját a problémákat ...” Én továbbra is imádkozni, sőt szinte váltott más emberek. És akkor én elmentem, egészen tisztán hallotta a szót kimondott nyugodt férfihang: „Aurelio”.

A férj már ágyban volt. Futottam a hálószobába, és azt mondta:
„Emlékszel a nevét a fiatal férfi, a felesége - Lily?”
„Nem” - mondja (nem emlékszik a nevére!).
„Lehet, hogy az ő neve Aurelio?”
„Nem tudom. Talán. Bizonytalan. Miért a kérdés?”
Azt mondják: „Csak most volt egy angyal azt mondta a nevét!”
Azt mondta: „Hívjuk, hogy ellenőrizze, és ezt ők is tudják.”.

Gondoltam. „Sehol nem fogom hívni Miért kétséges egyszer az angyal azt mondta (nem szenvednek hallucinációk), majd úgy, ahogy van.?”. Hívás nem.
Szombaton a fiatalember jött hozzánk. És persze az is kiderült, hogy Aurelio. Azóta a nevét már nem elfelejteni))

Egy ilyen üzenet akusztikus Isten velem volt csak egyszer. És érdekes, hogy míg én egyáltalán nem érzem magam jelenlétét. Minden tökéletesen hétköznapi. Tehát az angyalok hallani még a napi imákat.

Jó hengert. A kereszténység lényegét -